Dörzsi blogja

Így augusztus utolsó napjaiban, szinte elviselhetetlen melegben egy kicsit nehezebben forog az agy, lelassulnak a mozdulatok, és azon kapja magát az ember, hogy eszébe jut, miféle folyamatok mennek végbe a világban, hogyan alakul át a természet, hogyan lesz egyre elviselhetetlenebbé a klíma? Mi, az egyszerű kisemberek szinte csak áldozatai vagyunk ennek a folyamatnak. Hiába próbálják ezt is a nyakunkba varrni, azért én hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem én vagyok ezekért a változásokért a felelős. Életem során egyetlen fát nem vágtam ki, virágokat viszont ültettem. Nem üzemeltetek füstokádó üzemeket, nincs vegyi kombinátom, nem foglalkozom olajszármazékok előállításával, hasznosításával. Tulajdonképpen nem is foglalkoztatnak ezek a kérdések, csak akkor gondolok ilyen dolgokra, amikor már túlzásként élem meg a médiákban megjelenített demagógiát. Amikor nem figyelek oda, sokszor még bennem is fel tudják éleszteni a lelkiismeret furdalást, mintha ezekben a kérdésekben valaha is bűnt követtem volna el. Nagyon klasszikus példája volt ennek tavasszal, nyár elején. Országos mozgalmat indítottak el, nem tudom pontosan kik voltak, milyen szervezetek, emberek? Az volt a mozgalom, akció neve, hogy „Te szedd!” az volt a lényege, hogy megtisztítani az országot a szeméttől. Nagyon nemes cél, követendő! Csatlakoztak is hozzá cégek, magán személyek egyaránt. Pontosan meg volt adva, hogy hol, mely településeken lehet hozzá csatlakozni, milyen eszközöket adnak hozzá? / zsák, kesztyű stb.. / A televízióban is reklámozták ezerrel. Már majdnem engem is elragadott a lendület. Mivel az ifjúkori hév azért már alábbhagyott bennem, elgondolkodtam a dolgon…. Szerencsére még nem tettem senkinek sem ígéretet arra, hogy én majd három teherautóra való szemetet összeszedek ezen a hétvégi napon, szembe jött velem a történet a maga valóságában. Elgondolkodtam azon, hogy: Tulajdonképpen egész héten dolgozom, évek óta. Miért tenném, hogy amolyan „jótékony” célra még a pihenő időmet is feláldozzam?! Olyan dologért, amit mások trehánysága, szarházisága okoz. Én tudatosan nem szemetelek, nem dobok el az utcán számomra feleslegessé vált holmit. A környezetemben az emberek többsége munkanélküli, munkakerülő! Budapest VIII. kerület. Nekik nincs idejük nem elszórni a szemetet, vagy esetleg összeszedni amit eldobálnak. Nem, nekem kellene utánuk összetakarítani, a pihenő időm feláldozásával! Belém hasított a felismerés! Hát ekkora balek azért már én sem lehetek. Teljesen átértékelődött bennem az akció nemes szándéka, már csak úgy tudtam rá gondolni, mint egy nagy átba.ásra! Hazafelé menet a buszon ülve, a szemem láttára dobott ki az ablakon üres pille palackot, egy többszörösen hátrányos helyzetűnek látszó alak! Tudom, ismerve ezt az akciót, Te szedd! Ugranom kellett volna, hogy akár az életem árán is, de összeszedjem utána a szemetet, de nem tettem… Meg sem moccantam. Na nem azért mert én imádok szeméthalmaz tetején élni! Azt viszont sokkal jobban utálom, ha teljesen hülyére akarnak venni! Amikor tehetem, akkor nem is hagyom. Úgy gondolom, hogy már megint az a helyzet, hogy újabb bőrt kívánnak lehúzni rólam. Nem is csatlakoztam a mozgalomhoz, nem vettem benne részt. Azt hiszem, hogy a lehető legjobb megoldást választottam. Ráhagytam a dolgot a fellelkesített emberekre. Biztosan sikeres is volt az akció. Egyet megígérek, én sosem fogok ebben, vagy hasonló akcióban részt venni! Azért mégis segítenék, ha lehet. Van egy javaslatom. Nem szeretem én sem, hogy szemét kupacok vesznek körül. Felhívnám a figyelmét az illetékeseknek arra a tényre, hogy ebben az országban emberek ezrei kapnak több helyről ellentételezés nélkül kisebb, nagyobb összegeket. Legtöbbször érdemtelenül. Itt az alkalom, hogy megdolgozzanak a pénzünkért! Nem elírás, hiszen az a mi pénzünk amit kapnak, nem az övék!!! Szednének egy kis szemetet, akkor nem éreznék azt legalább, hogy egyáltalán nem tettek a pénzünkért semmit. Ekkor aztán több legyet is üthetnénk egy csapásra! Emberek ezrei életükben először találkoznának a munkával! Szemét mentes lenne az ország, hiszem szinte minden eldobott szemétre jut már egy ilyen ember, sajnos… Nem kéne hajladozniuk, mindegyiknek elég volna csak egyszer lehajolni…  Ki se menne a dereka egyiküknek sem. Szép tiszta lenne az ország. Nekem sem kellene a szabadidőmet erre áldozni munka mellett. Talán ezzel hozzájárulhatnánk a globális felmelegedés lassításához is! Amikor legközelebb ilyen akció indul, azonnal elő is állok ezzel a javaslatommal. Kíváncsi leszek ,hogy mit válaszolnak az ötletre liberálisan gondolkodó emberek? Szerintem megkapom majd a magamét. Talán nem fasisztáznak le, de biztosan tróger leszek, mert nem vagyok hajlandó semmire való emberek után egy országot kitakarítani. Nem marad majd más hátra számomra, minthogy vállaljam ezt a megvetést….